A normális Magyarország programja II. – Lakáscélú ingatlanok adóztatása

2014-ben Orbán bukását követően talán a posztkádári időszak is véget ér Magyarországon. És új időszámítás kezdődhet: a normális Magyarországé.

Új társadalmi szerződés kell! Igazi, érdemi.

2014-ben azokra szavazzunk, akik a társadalom többsége által támogatott társadalmi szerződés betartását írott programjukban vállalják. Nincs a magyar társadalomnak újabb, ablakon kidobható 24 éve. Elvesztegethető négy évünk sincsen már.

Csak rajtunk múlik, hogy 2014-től minden megváltozzon! A posztkádári rendszer romjain épüljön fel a 21. századi Magyarország!

A normális Magyarország programja című posztjaimban saját javaslataimat mutatom be, és indokolom meg. Ez volt a korábbi: http://czegledy.blogin.hu/2012/09/11/a-normalis-magyarorszag-programja-i-lakossagi-hitel/

És itt a következő:

Lakáscélú ingatlanok adóztatása

Vagy másként: az ingatlanadó bevezetése. Igaz, ez a megfogalmazás eléggé pontatlan, mert az tűnik ki belőle, mintha nem kellene az ingatlanok után adót fizetni ma Magyarországon. Pedig igen. Például a nem lakáscélú ingatlanok után adót elég régóta fizetnek az érintettek, csak éppen építményadó néven. Szombathelyen tavaly decemberben emelte meg drasztikusan a fideszes városvezetés az építményadót, mint ahogy arról a nyugat.hu is beszámolt.

Az újítás szerint az adó összege 100 négyzetméter területnagyságig 1200 forint négyzetméterenként, 101 és 300 közötti terület után már 120 ezer forint, továbbá a 100 négyzetméter feletti rész után négyzetméterenként 1350 forint. 301 négyzetméter felett pedig 390 ezer forint, és ehhez jön még a 300 négyzetméter feletti terület után fizetendő 1500 forint, méghozzá négyzetméterenként. A korábbiakhoz képest ez óvatos becslések szerint is 40-70 százalékos adóemelést jelent. http://www.nyugat.hu/tartalom/cikk/drasztikusan_emeltek_az_epitmenyadot_szombathelyen

Önmagáért beszélnek az internetes újságnak nyilatkozó – bár nevét nem vállaló – szombathelyi vendéglátós mondatai:

Elfogadom, hogy a város nehéz anyagi helyzetben van, ezért növelni akarja a bevételeit. Csendben azonban megjegyezném, Szombathelyt nem az én döntéseim juttatták a finanszírozási nehézségek közvetlen közelébe.

Szombathely és az ország több ok miatt van nehéz anyagi helyzetben, és ezek közül az egyik legjelentősebb, hogy több százezren kibújtak az elmúlt 22 évben (no, meg előtte is persze) a közteherviselés alól azáltal, hogy hivatalos jövedelemre szert nem tettek, vagy csak minimálbéren tengődtek, mégis hatalmas magánvagyonokat halmoztak fel adózatlan bevételeikből. Az adófizetést részben vagy egészben elkerülők vagyonának egy részét soha nem fogja tudni az állam megadóztatni, azonban azokat mindenképpen, amelyekben az érintettek laknak, üdülnek, amelyeket bérbe adnak, és a többi.

Az állam mi vagyunk, tehát a mi dolgunk, hogy megoldjuk hazánk finanszírozását. Ne arra hivatkozzunk, hogy nem a mi döntéseink miatt van az ország nehéz anyagi helyzetben, hanem a fránya politikusok miatt. A nagy fenét! A politikusok felelőssége a társadalom felelőssége. Elég komolytalan egy állapot, hogy a társadalom ujjal mutogat a politikusokra, miközben a döntéshozást most már 22 éve demokratikus keretek között pont a társadalom tagjai bízzák az általuk megválasztottakra. Mondjuk, mindenki olyan politikust érdemel, mint amilyen saját maga…

ingatlanadó

Száz szónak is egy a vége: a finanszírozási nehézségek megoldásának egyik hatékony eszköze nem más, mint a magánvagyonok megadóztatása. Hát, rajta!

Azonban nem mindegy, hogyan kerül bevezetésre. És nálunk, ebben az országban a mikénten mindig nagy hangsúly van. Ezért azt mondom, amennyiben bevezetésre kerül, legyen hatékony, érdemi, és ne lehessen kibújni alóla.

És ne jelentsen a bérből, fizetésből élőknek újabb terhet bizonyos keretek között!

Fentiekre tekintettel, ha rajtam múlna, én így vezetném be:

1. Minden lakóingatlanra, üdülőre, hétvégi telekre, és a többire vonatkozzon az ingatlanadó fizetési kötelezettség.

2. Ne legyen értékhatár. Ugyanúgy terjedjen ki az adófizetési kötelezettség a 6 millió forintot érő panel lakásra, mint a 600 millió forintos családi házra.

3. Egységes, éves adómérték legyen, tehát ez esetben se legyen semmilyen értékhatár. Havonta kelljen fizetni.

4. Az ingatlanadó az SZJA-ból, azaz a személyi jövedelemadóból kompenzálódjék, azaz akinek személyi jövedelemadója egy hónapban – amit munkáltatója minden hónapban automatikusan levon a bruttó béréből – 16.000 forint, és a havi ingatlanadója 14.000 forint lenne, akkor neki ne kelljen fizetnie ingatlanadót. Ha az ingatlanadója havi szinten 18.000 forint lenne 16.000 forint levont SZJA mellett, akkor az SZJA-n felül még 2.000 forintot kelljen befizetnie az államnak. Ha a bérből élő férj és feleség fele-fele arányban tulajdonolja azt az ingatlant, amelynek adója 18.000 forint, akkor az egy főre eső adó 9.000 forint lesz. Ebben az esetben a 9.000-9.000 forintot kell majd figyelembe venni a személyi jövedelemadójukkal való összevetéskor, amelynél ha több az SZJA-juk, akkor nem fizetnek ingatlanadót. (Ez az utóbbi számolás a családon belüli mozgásteret példázza.)

5. A nyugdíjas azon ingatlana után, amelyben már nyugdíjba vonulásakor is bent lakott, és most is bent lakik, nem kell, hogy fizessen. Ez az alanyi és egyben tárgyi mentesség az illető haláláig tartana, előbb csak akkor szűnne meg, ha új ingatlanba költözne, de ez esetben is csak a korábbi és az új ingatlan értékkülönbözete számítana adóalapnak. Szabályozni kell, hogy az adófizetési kötelezettséget ne lehessen kijátszani azzal, hogy a jövőre vagy éppen két év múlva nyugdíjba vonulókra ráíratják ingatlanok tucatjait.

6. Húzzunk meg egy vonalat, és ne vizsgáljuk a lakáscélú ingatlanok adójának bevezetését követően, hogy kinek hogyan és miből telt az adott ingatlanra. Kapjon mindenki, aki adózni fog, vagyonosodási amnesztiát, azaz aki részt vesz az ingatlanadózásban, annak ne vizsgálhassa az adóhatóság az adózásba bevont ingatlana vonatkozásában a vagyongyarapodás körülményeit.

7. Legyen egy országos, nyilvános, az interneten is hozzáférhető adatbázis, amelyben rá lehessen keresni cím vagy helyrajzi szám alapján az ingatlanokra, és meg lehessen tekinteni, hogy az adott ingatlan vonatkozásában fizet-e a tulajdonosa ingatlanadót, mikortól és mennyit. Természetesen személyes adatokat ne tartalmazzon ez az adatbázis, mert nem a mindenkori tulajdonos a lényege ennek a nyilvántartásnak, hanem az ingatlanokhoz tapadó megállapított és befizetett adó.

8. A települési önkormányzatok állapítsák meg a közigazgatási területükön található lakáscélú ingatlanok értékét, amellyel szemben gyors és egyszerű jogorvoslati rendszert kell kialakítani, és amennyiben szükséges, egy évtizeden keresztül ezekre az ügyekre különbíróságot is fel kell állítani.

9. Az ingatlanadót a települési önkormányzat szedje be, és helyi adónak számítson, mint az iparűzési adó.

10. Azokban az esetekben, amikor az ingatlanadó fizetésre kötelezett például gyermekvállalás miatt nem jut bérjövedelemhez, az adófizetési kötelezettsége csökkenjen az átlagbérére eső  személyi jövedelemadó mértékével (a gyes/gyed ideje alatt, ha mellette nem folytat kereső tevékenységet). Ez a szabály vonatkozzon a táppénzen lévők adófizetési kötelezettségére is.

11. Kerüljön bele a rendszerbe a méltányosság intézménye elsősorban az önhibájukon kívül nehéz  helyzetbe kerülők érdekében. Lehessen jogilag valamit kezdeni azzal a helyzettel, amikor egy családon belül tragédia történik, legyen az halál, vagy tartós betegség, vagy a keresőképesség elvesztése, rokkantság, vagy éppen a munkahely megszűnése. Természetesen a gondoskodás emberi kötelezettsége mellett ahhoz is jelentős társadalmi érdek fűződik, hogy a méltányosság intézménye szűken értelmeződjék, és a keretek tágításával ne tudjanak tömegek kibújni a közteherviselés alól. Lehessen bizonyos, kellő pontossággal meghatározott és szabályozott esetekben a megfizetni nem tudott adót az ingatlanra teherként feljegyeztetni, és így „mentesülni” a havi adófizetési kötelezettségtől, például fenti esetekben, amikor tartós betegség miatt nincs jövedelem, és így nincs személyi jövedelemadó sem, ami kompenzálná az ingatlanadót.

Részletes indokolás:

1-2. Ha bármilyen lakóingatlant, üdülőt valamilyen logikán nem vonnánk be az adózásba, akkor nagyon gyorsan, nagyon sok ingatlant tuszakolnának bele tulajdonosaik az adómentes kategóriába. Ugyanez lenne, ha bármilyen értékhatárt meghúznánk. Az lenne az új nemzeti sport, ki hogyan bűvészkedi értékhatár alá az ingatlanát. Ráadásul, ha nem lesz értékhatár vagy valamilyen speciális kedvezmény, akkor nem lehet majd azzal spórolni, hogy a gyerekek, vagy a nyugdíjas szülők nevére átírják az ingatlanokat, mert azok ettől még ugyanúgy adózás alá fognak esni. Nem lesz mentesség amiatt, hogy egy ingatlannak hirtelen 4 gyerek lesz a tulajdonosa. Ha nincs személyi jövedelemadójuk, akkor fizetnek… az ingatlanok tényleges tulajdonosai. Sőt, ha a tulajdonosnak nincs jövedelme, és így nem fizet jövedelemadót, akkor annál több lesz a fizetendő ingatlanadó. A tulajdonos pont abban lesz érdekelt, hogy az ingatlan maradjon a nevén, és ha eddig minimálbéren volt bejelentve, a többit pedig feketén kapta, akkor legalább legyen dupla minimálbére.

3-4. Az adó mértékét pontosan ki kell számolni. Javaslatom lényege, hogy abból kell kiindulni, hogy egy minimálbért kereső ingatlantulajdonosnak, ha az ingatlana értéke egyébként arányos a jövedelméhez, ne kelljen ingatlanadót fizetnie.

Értelmet nyerne az általam felvázolt ingatlanadó konstrukcióban a Fidesz által bevezetett egykulcsosnak mondott személyi jövedelemadózás, és az adójóváírás eltörlése. Az egységes (khmm) adókulcs következtében a kompenzáció is arányos lesz, és azok, akiknek a fogyasztását visszavetette az adójóváírás eltörlése, azoknak nem fog újabb terhet jelenteni az ingatlanadó bevezetése. Az egykulcsos személyi jövedelemadót magába foglaló új adórendszert lehet, hogy rossz ütemben vezették be – sokáig lehetne erről vitatkozni, mint ahogy a módjáról is -, azonban abban biztos vagyok, hogy több pillére hiányzik a bevezetett rendszernek. Igaz, egy komplex és megújulást segítő rendszerhez több ötlet, szakember és bátorság kellett volna, így ezek hiányában a szokásos magyaros megoldás kerekedett ki: csináltak is valamit, meg nem is. Az új adórendszer egyik tartópillére lehetne az ingatlanadó, amely igazodik a már hatályosult pillérhez.

Az a kormányzati törekvés, hogy hat számjegyű legyen a minimálbér 2013-tól, tehát induljunk ki abból, hogy 100.000 forint lesz. Amennyiben az éves ingatlanadó mértéke 2% lesz, akkor az éves ingatlanadója egy 10 millió forintot érő ingatlannak 200.000 forint, ami egy hónapban 16.667 forint adót jelent. Ha marad a 16%-os jövedelemadó, akkor a bruttó 100.000 forint SZJA-ja 16.000 forint, így egy bruttó 100.000 forintot kereső ingatlantulajdonos adóterhe havi 667 forinttal nőne 2013-tól. Amennyiben az ingatlannak férj és feleség a két 50-50%-os tulajdonosa, akkor fejeként az ingatlanadójuk 8.333 forint lenne, és amennyiben mindketten minimálbért keresnek, akkor ők nem fizetnének egy fillér ingatlanadót sem.

További számolási példák (alapesetek):

Egyedülálló felsővezető havi két millió forint bruttó bér, SZJA 320.000 forint. Bérelt lakás, nulla ingatlanadó, fizetendő SZJA: 320ezer forint.

Egyedülálló felsővezető havi két millió forint bruttó bér, SZJA 320.000 forint. 200 millió forint értékű ingatlan, havi ingatlanadó 333.333 forint, fizetendő ingatlanadó: 13.333 forint, fizetendő SZJA: 320.000 forint.

3 gyermekes, 3 műszakban dolgozó családapa 150.000 forint bruttó bér, kedvezmények nélküli SZJA 24.000 forint. 12 millió forint értékű ingatlan, havi ingatlanadó 20.000 forint, fizetendő ingatlanadó: 0 forint, fizetendő SZJA: 24.000 forint (gyermekek utáni kedvezményt nem vettem figyelembe)

Budai minimálbéres (93.000 forint) nagyvállalkozó, SZJA 14.880 forint. 200 millió forint értékű ingatlan, havi ingatlanadó 333.333 forint, fizetendő ingatlanadó havonta 318.453 forint, fizetendő SZJA 14.880 forint.

Országgyűlési képviselő, havi 800.000 forint bruttó kereset, az ingatlanvagyon értéke a saját és a családtagjai nevén (teljesen mindegy, hogy az egyik ház a felesége, a nyaraló pedig a 2 éves lánya nevén van, stb –  mindegyik után fizetni kell, azaz majd a jól kereső férj odaadja a két éves gyerekének annak nevén lévő ingatlan után fizetendő adó összegét) 600 millió forint, SZJA 128.000 forint, havi ingatlanadó 1 millió forint, fizetendő ingatlandó 872.000 forint, fizetendő SZJA 128.000 forint

Országgyűlési képviselő, havi 800.000 forint bruttó kereset, 30 millió forint értékű ingatlan, havi ingatlanadó 50.000 forint, a havi SZJA 128.000 forint. A fizetendő ingatlanadó 0 forint, a fizetendő SZJA 128.000 forint.

5. A nyugdíjasokat nem állíthatjuk kész helyzet elé, hiszen az ő havi jövedelmük, a nyugdíj nagyrészt az államon múlik, és nem kényszeríthetjük őket arra, hogyha nem tudják egy ingatlan adóját megfizetni, akkor költözzenek kisebb ingatlanba, vagy bérlakásba, és azt sem várhatjuk el tőlük, hogy álljanak munkába, hiszen dolgoztak ők már eleget, arról nem is beszélve, hogy a fiatalabbaknak sincs elég munkahely.

Ezért azt tartom méltányosnak, hogy a nyugdíjas azon ingatlan után, amelyben bent lakott már akkor is, amikor nyugdíjba vonult, és most is ebben lakik, vagy esetleg nem ő lakik benne, de már a nyugdíjba vonulásakor is a tulajdonában állt, akkor ezen ingatlan után ne kelljen ingatlanadót fizetnie. Azonban ez a generális kivétel nem szólhat az örökkévalóságnak, azaz fokozatosan  át kell arra térni, hogy a nyugdíjasok is fizessenek az ingatlanjaik után adót. A jelen keresői ha tudni fogják, hogy ingatlanadót kell fizetniük 30 év múlva, amikor elvileg nyugdíjasok lesznek, akkor lesz idejük eldönteni, miként tegyenek, azaz módjukban lesz felkészülni erre a helyzetre. Azonban azt sem szabad megengedni, hogy hirtelen azok nevére kerüljön számos ingatlan, akik jövőre vagy két év múlva fognak nyugdíjba vonulni.

Azt – gondolom – részletesen magyaráznom sem kell, miért van szükség arra a szabályozásra, hogy csak azon ingatlan után ne kelljen a nyugdíjasnak adót fizetnie, amellyel már akkor is rendelkezett, amikor nyugdíjas lett, ugyanis ha ezt nem így szabályozzuk, akkor hirtelen mi leszünk az egy millió, hatalmas ingatlanportfólióval rendelkező, boldog nyugdíjas országa, azaz jó sokan gyorsan a nyugdíjas szüleikre vagy nyugdíjas strómanokra fogják átírni lakásaikat, házaikat. Illetve azt is szabályozni kell, hogyan változik a nyugdíjas adófizetési kötelezettsége, ha példának okáért eladja fiának a 8 millió forintos ingatlanát, és ezzel párhuzamosan megveszni annak 200 millió forintot érő házát.

6. Mi, magyarok, állandóan visszafele nézegetünk. Vagy azért, hogy valami rosszra hivatkozhassunk a jelen magyarázataként, vagy azért, hogy valami olyan jót keressünk a múltunkban, amelyre hivatkozva a jövőbe meredhetünk. A jelen mintha nem is létezne. Vagy a múlt árnyai között élünk, vagy az alagút vége utáni életről ábrándozunk.

Az irodalmi egy perc után szögezzük le gyorsan: meg kell húzni a vonalat, ami volt, elmúlt. Ugyanis, aki azzal lesz fenyegetve, hogy nekiáll végre becsülettel adót fizetni a Szombathely határában felhúzott 200 millió forintot érő háza, vagy a 600 millió forintos budai villája után, majd még az adóhatóság is rászáll, hogy „ácsi, honnan volt pénze erre az ingatlanra, ha 22 évig még jövedelemadó bevallást sem tett?!„, nos, ez a polgártársunk mindent el fog követni, hogy ő továbbra se látszódjék. Kapjon amnesztiát, ha fizet ingatlanadót. Még azt is el tudom képzelni, hogy az ingatlanban lévő ingóságokra is vonatkozzon az amnesztia. Húzzuk meg tehát a vonalat, és hagyjon mindenkit békén az adóhatóság, aki beszáll a közös teherviselésbe legalább az ingatlanadó megfizetésével.

Fentebb vázoltak nem jelentik, nem jelenthetik azt, hogy az adófizetéssel jogszerűvé válik minden. Ha egy ingatlanhoz, vagy a megvásárlásához szükséges pénzforráshoz a tulajdonosa bűncselekmény útján jutott hozzá, akkor hatóságok az esetben is lépjenek fel ellene, és foglalják le a vagyont.  Az amnesztia csak az ingatlant érintő vagyonosodási adóhatósági eljárásra vonatkozzon.

7-8-9. Legyen nyilvános, könnyen kereshető adatbázis. Nagyon hamar, nagyon pontosan mindent tudni fognak az önkormányzatok. Nem lesz kivétel, minden lakáscélú ingatlan be fog kerülni az adófizetésbe, és még az sem fog előfordulni, hogy valaki ugyanolyan típusú ingatlanért kevesebbet fog fizetni, mint a szomszédja. Ugyanis a szomszéd első dolga az lesz, hogy leellenőrzi: a környezetében lévő minden ingatlan bekerült-e a nyilvántartásba, és jól állapította-e meg az önkormányzat a rájuk vonatkozó adó mértékét. A nyilvántartás nagyon pontos lesz pár év alatt. Ebben biztos vagyok.

Van ilyen, és működik: http://www.propertyshark.com/mason/info/Property-Taxes/NJ/ (ajánlom mindenki figyelmébe a jobb oldali hasábot)

A legtöbb vita persze abból lesz, melyik ingatlannak, mi az értéke. Túl kell ezen esni. Ha 20 éve bevezettük volna a lakáscélú ingatlanok utáni adózást, akkor ma már egy gördülékeny rendszer állna rendelkezésünkre. ’88 előtt nem volt jövedelemadó, aztán bevezették, lett, és működik.

A települési önkormányzatok vannak legközelebb a társadalom tagjaihoz, tehát legyen az ő dolguk az adóalap (az ingatlan) értékének megállapítása, és szedjék is be az adót, legyen helyi adóbevétel. Legalább lesz miből működniük. A magyar állam már több, mint 12 éve tudja, hogy a teljes önkormányzati rendszerre az összeomlás vár, mégsem történt semmi érdemi. Debrecennek kell a csőd közelébe sodródnia ahhoz, hogy a Fidesz erős embere, Kósa Lajos rájöjjön, hogy 2013 januárjában lehet, hogy megáll az élet a településeken, mert nem fogják tudni finanszírozni működésüket a bankok segítsége nélkül. Az oktatási rendszer átalakításából is csak a jogállami keretek szétfeszítése lett, és nem reform, de ezzel majd következő posztomban foglalkozok részletesebben.

Természetesen legyen gyors és hatékony jogorvoslatra lehetőség, de ezt úgy kell majd kialakítani, hogy sportot se űzhessen rosszhiszeműen eljáró polgártársunk a pereskedés elnyújtásából. Megfontolandónak tartom egy különbíróság felállítását is, hogy minél gyorsabban jogerősen pontot lehessen tenni majd a jogviták végére. Amennyiben az értékek jól kerülnek megállapításra, szerintem nagyon hamar el fog csendesedni a bevezetés utáni vihar.

11. Lehessen az ingatlanadót teherként az ingatlanra feljegyeztetni bizonyos körülmények fennállása esetében. Számos olyan élethelyzetet el tudok képzelni, hogy nehezen lenne méltányolható az adófizetési kötelezettség alóli kikerülés, de adott eseten az ingatlan tulajdonosának, tulajdonosainak terheit csökkentené, hogy bár az adófizetési kötelezettségük nem szűnik meg, a kivetett adó teherként az ingatlanra kerülne feljegyzésre az önkormányzat által. Az ilyen esetek leginkább azok lennének, amikor a keresőképes ingatlantulajdonos azért nem fizet ingatlanadót, mert személyi jövedelemadója kompenzálja azt, de valami okból kifolyólag tartósan vagy véglegesen keresőképtelenné válik, nem lesz jövedelme, és így nem lesz jövedelemadója sem, ami kompenzálná az ingatlanadóját. A későbbiekben az egzisztenciális helyzet javulása esetén ezt a terhet kiválthatnák egyedi befizetésekkel az érintettek, vagy az ingatlan értékesítése esetén a vételárból levonásra kerülne a teher, és ezt közvetlenül az önkormányzatnak fizetné meg a vevő.

Hasznos linkek:

http://www.mktudegy.hu/files/ElekPeter.pdf

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/fog/fog21207.pdf

http://www.tarsadalomkutatas.hu/kkk.php?TPUBL-A-811/publikaciok/tpubl_a_811.pdf

http://hazaeshaladas.blog.hu/2011/09/21/gyorsdiagnozis_a_hazai_adopolitikarol

http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/01/28/megis_bevezetne_az_ingatlanadot_a_fidesz/

http://www.propertyshark.com/mason/info/Property-Taxes/NJ/